Blockchain a kriptón túl: Mire jó valójában ez a technológia?

A blockchainról sokaknak még mindig a bitcoin, a spekuláció és az árfolyamgrafikonok jutnak eszébe, pedig maga a technológia ennél jóval szélesebb lehetőségeket kínál. A lényege nem az, hogy „digitális pénzt” hozzon létre, hanem hogy adatokat lehessen közösen, ellenőrizhetően és utólag nehezen módosítható módon kezelni.

• Nem csak pénzügyi rendszerekben használható.
• Olyan helyzetekben hasznos, ahol több szereplőnek kell megbíznia ugyanabban az adatban.
• Akkor igazán értékes, ha az átláthatóság, a hitelesség és az automatizáció fontosabb, mint egy központi irányító szerepe.

Mi a blockchain, ha nem csak kriptóról szól?

A blockchain, vagyis blokklánc egy elosztott adatbázis, amelyben az információk blokkokba rendezve, egymáshoz kapcsolva tárolódnak. Ez elsőre technikai részletnek tűnhet, de a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendszerben rögzített adatok nem egyetlen szerveren „laknak”, hanem több résztvevőnél is megtalálhatók.

• Az adatok időrendben kerülnek be a láncba.
• A korábbi bejegyzések módosítása rendkívül nehéz.
• A résztvevők ugyanazt a közös nyilvántartást látják.

A blokklánc egyik legfontosabb ígérete az, hogy csökkentheti a közvetítők szerepét ott, ahol ma sok adminisztrációra, ellenőrzésre és egyeztetésre van szükség. Ez nem azt jelenti, hogy minden közvetítő feleslegessé válik, hanem azt, hogy bizonyos folyamatok egyszerűbbé és átláthatóbbá tehetők.

• Kevesebb manuális ellenőrzésre lehet szükség.
• Könnyebben visszakövethető, ki és mikor rögzített egy adatot.
• Csökkenhet a viták száma, ha minden fél ugyanarra a nyilvántartásra hivatkozik.

Fontos ugyanakkor, hogy a blockchain nem varázseszköz, és nem minden problémára jó megoldás. Ha egy folyamatot egyetlen szervezet irányít, és nincs szükség több fél közötti bizalomra, gyakran egy hagyományos adatbázis is gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb.

• Akkor érdemes használni, ha több szereplő közösen kezel adatot.
• Akkor hasznos, ha fontos a változtathatatlan naplózás.
• Nem ideális, ha nagy mennyiségű személyes vagy gyorsan változó adatot kell tárolni.

Okosszerződések és automatizált bizalom

Az okosszerződés olyan programkód, amely előre meghatározott feltételek teljesülésekor automatikusan végrehajt egy műveletet. Egyszerű példával élve: ha egy szállítmány megérkezik, a rendszer automatikusan elindíthatja a fizetést, anélkül hogy valakinek külön jóvá kellene hagynia.

• A feltételek előre rögzíthetők.
• A végrehajtás automatikus lehet.
• A folyamat kevesebb emberi hibát tartalmazhat.

Az okosszerződések legnagyobb ereje az, hogy a bizalmat részben át lehet helyezni a szabályokba és a rendszer működésébe. Ez különösen akkor hasznos, amikor több vállalat, intézmény vagy magánszemély működik együtt, de nem feltétlenül bíznak meg teljesen egymásban.

• A szabályok minden résztvevő számára láthatók lehetnek.
• A teljesítés objektív eseményekhez köthető.
• A vitás helyzetek egy része megelőzhető.

Egy okosszerződés nem jogi csodaszer, de bizonyos üzleti folyamatokban jelentősen gyorsíthatja az ügyintézést. Az alábbi példa jól mutatja, hol lehet különösen hasznos:

• Biztosítási kifizetéseknél.
• Logisztikai teljesítések igazolásánál.
• Digitális jogosultságok kezelésénél.

Ellátási láncok átláthatóbb nyomon követése

Az ellátási láncok gyakran bonyolultak: egy termék több országon, gyártón, szállítón és raktáron haladhat át, mire eljut a vásárlóhoz. A blockchain abban segíthet, hogy ezek az események hitelesebben és átláthatóbban legyenek dokumentálva.

• Rögzíthető, honnan származik az alapanyag.
• Láthatóvá tehető, melyik szereplő mikor vette át az árut.
• Könnyebben ellenőrizhető a termék útja a gyártástól a fogyasztóig.

Ez különösen értékes lehet az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a luxuscikkek piacán. Ha például egy élelmiszerrel probléma adódik, gyorsabban vissza lehet keresni, melyik szállítmányból származott, és kikhez jutott el.

• Gyorsabb lehet a hibás termékek visszahívása.
• Csökkenthető a hamisított termékek kockázata.
• Erősödhet a fogyasztói bizalom.

Az átláthatóság azonban csak akkor működik jól, ha a lánc elején bevitt adatok valóban pontosak. A blockchain nem tudja magától eldönteni, hogy egy dobozban tényleg az van-e, amit ráírtak; ehhez szenzorokra, auditokra és megbízható adatbeviteli folyamatokra is szükség van.

• A technológia a rögzített adatot védi, nem feltétlenül az adat igazságát.
• Fontosak az IoT-eszközök, például hőmérséklet- vagy helymeghatározó szenzorok.
• A rendszer értéke a résztvevők fegyelmezett együttműködésén múlik.

Digitális identitás és hiteles adatmegosztás

A digitális identitás területén a blockchain egyik ígérete az, hogy az emberek nagyobb kontrollt kaphatnak saját adataik felett. Ahelyett, hogy minden szolgáltató külön-külön tárolná ugyanazokat az érzékeny adatokat, a felhasználó igazolásokat oszthatna meg célzottan.

• Nem kellene mindenhol teljes adatcsomagot megadni.
• Elég lehet egy hiteles igazolás, például arról, hogy valaki nagykorú.
• Csökkenhetne a feleslegesen tárolt személyes adatok mennyisége.

Ez az úgynevezett önszuverén identitás modellje felé mutat, ahol a felhasználó döntheti el, mit, kivel és mennyi ideig oszt meg. Például egy állásjelentkezésnél nem feltétlenül kellene diplomamásolatokat küldözgetni, ha az egyetem által kiadott digitális igazolás hitelesen ellenőrizhető.

• Hitelesebbé válhatnak a végzettségek és tanúsítványok.
• Egyszerűbb lehet a munkaügyi vagy oktatási adminisztráció.
• Nehezebb lehet hamis dokumentumokkal visszaélni.

A hiteles adatmegosztás nemcsak magánszemélyeknél, hanem cégeknél és intézményeknél is hasznos lehet. Egy vállalat például igazolhatja beszállítói minősítését, környezetvédelmi tanúsítványait vagy pénzügyi megfelelőségét anélkül, hogy minden partnerének külön hosszú dokumentumcsomagokat küldene.

• Gyorsabb lehet a partnerellenőrzés.
• Csökkenhet az ismétlődő adminisztráció.
• Biztonságosabbá válhat az érzékeny adatok kezelése.

A blockchain valódi értéke tehát nem abban merül ki, hogy kriptovaluták működnek rajta. Sokkal inkább egy olyan technológiai eszköztár, amely bizonyos helyzetekben segíthet közös, hiteles és átlátható nyilvántartásokat létrehozni. Nem mindenre megoldás, de ahol több szereplőnek kell együttműködnie bizalomhiányos környezetben, ott komoly szerepe lehet.

• Hasznos lehet automatizált szerződésekben és üzleti folyamatokban.
• Erősítheti az ellátási láncok átláthatóságát.
• Új alapokra helyezheti a digitális identitást és az adatmegosztást.